A Könnyűség és a béke az őszinteségben gyökerezik

Amikor a hitetlenek sarokba szorítva érzik magukat, rögtön csaláson törik a fejüket. Ebben látják a könnyen járható kiutat, az egyedüli menekvést. Azonban az őszintétlenség és a hamisság olyan dolog, ami visszaüt, és a legnagyobb kínszenvedések okozója annak, aki ilyet tesz. Aki hazudik, az állandó félelemben él amiatt, hogy esetleg leleplezik, és retteg a megaláztatástól. Ráadásul a lelkiismerete állandóan mardossa és marcangolja, s emiatt lelkiállapota állandóan feszült és helyzete egyre zűrzavarosabbá válik. Ha az egyik ember hazudik a másiknak, a köztük lévő viszony őszintétlenné és képmutatóvá válik. Tulajdonképpen ekkor már nem is érdekli igazán az, hogy a másik mit is mond. A legapróbb dolgokban is okoskodnak. Ha az egyik megkérdezi, hogy hogy áll az újonnan vásárolt ruha, előre tudja, hogy nem fog őszinte választ kapni. Az ilyen álságos kapcsolat sohasem jelenthet őszinte és szívből jövő köteléket, mert eleve hazugságon és képmutatáson alapszik.

Ezért mondjuk azt, hogy a valóban istenfélő embernek az őszinteség nagyon fontos. Isten a Koránban megparancsolja az embereknek, hogy legyenek őszinték.

"Ti hívők! Féljétek Allahot és helyénvaló szót szóljatok." (Korán, 33:70)

A becsületesség és az őszinteség a hívőknek bizalommal teli, kényelmes és jó életet hoz. A hívő, ha hibázik, nem kendőzi el a hibáját a többiek előtt, mert tudja, hogy Isten látja őt, és minden pillanatban hallja szavát, és Istenhez fordulva megbánja vétkét. Ha az egyik hívő megtudja egy másik hívőről, hogy hibázott, ezt a legkíméletesebb és legőszintébb formában kell a tudomására hozni. Hiszen tudja azt, hogy a többi hívő nem fogja kihasználni az őszinteségét. S ennek ellenkezője is igaz, bármilyen bűnt követett is el a múltban valaki, a hívők örülnek annak, hogy jó útra tért, és bíznak benne, ha látják őszinteségét, és jóravalóságát. Ez azért van, mert egy őszinte ember, akinek nincs mit rejtegetnie, s nem titokzatoskodik, az valójában bizalmat érdemel, és az őt körülvevő emberek igyekeznek minél kedvesebbnek lenni hozzá. Az a közösség, amely befogadja az ilyen embereket, áldott és jó. Az emberek elkerülhetik a megalázottságot és azt, hogy kényelmetlenül érezzék magukat akkor, ha őszintének kell lenniük, hiszen Isten vidám, bizalomteljes és felszabadult légkört teremt az őszinte emberek között. Az ezért járó jutalmat a hívők a Túlvilágon kapják meg, ami sokkal jobb, s ez a jó hír megnyugtatja a hívőket.

"Allah azt mondta: "Olyan nap ez, amikor az igazaknak hasznára válik igaz mivoltuk. 'Kertjeik lesznek [majdan], amelyek alatt patakok folynak és örökre ott fognak időzni. Tetszését leli bennük Allah [akkoron] és ők is tetszésüket le lik benne. Nagy diadal lesz ez." (Korán, 5:119)

A jó erkölcs fenntartása kényelmes és könnyű mindenki számára 

Ebben a fejezetben néhány példával illusztráltuk azt, hogy a Korán erkölcseinek gyakorlása valódi könnyebbséget és boldogságot hoz. Még lehetne további példákat felhozni az itt felsoroltakon kívül is. Ha valaki megszabadult egy rossz tulajdonságától és egy jó tulajdonságra tett szert helyette, annak már van is egy indoka, hogy miért legyen boldog. Ha egy féltékeny természetű ember, aki korábban megengedte magának, hogy elsodorják az indulatai, s most örömöt talál a szépségben, vagy abban, hogy más emberek milyen jók, vagy sikeresek, akkor azt mondhatjuk, hogy ez az ember sokat fejlődött az erkölcseiben. Ha korábban irigységgel és féltékenységgel töltötte el egy barátjának a jó kinézete, s most azt váltja ki belőle, hogy csodálattal imádkozzon Istenhez amiatt, hogy Isten e teremtménye milyen tökéletes, és létezését Isten áldásának az egyik formájának tartja, akkor ez nem más, mint a jó erkölcs kifejlődése ebben az emberben. Vagy például, ha valaki a legkisebb baleset miatt is begorombul, annak sokat kell tanulnia ahhoz, hogy megértse, hogy mi a türelem értéke Isten szemében, és boldogságban és békében élhet, mert türelmes és belenyugvó lesz, aki mindenekelőtt bízik Istenben, még a legnagyobb nehézségek idején is. Amikor türelmet mutat a nehéz helyzetekben, attól lesz boldogabb, hogy az ezért járó isteni jutalomra gondol. És valóban, hinni Istenben, és az Isten által teremtett sorsban, a Paradicsomban és a Pokolban az a nagy titok, amely az embert a legnagyobb boldogság, a béke és a nyugalom állapotába juttatja. Azok, akik ezt az állapotot más utak követésével szeretnék elérni, nagyot tévednek, és hit nélkül ezeket az áldásokat sohasem fogják elérni.

A sátán gyenge trükkje 

Isten minden embert próbára tesz ezen a Földön. És amilyen erkölcsöt és hűséget mutatnak az emberek ezen a Földön, aszerint határozza meg, hogy hol fognak lakni, az Örök Életben, a Pokolban vagy a Paradicsomban. Ilyen próbát teremtett Isten teremtményei számára. Ez a próba rendkívül könnyű és kényelmesen végre lehet hajtani. Mint ahogyan azt már korábban is említettük, az egyén kötelessége az, hogy az életét aszerint élje le, ahogyan azt Isten kívánja, s ez a kötelesség békét és boldogságot hoz a világnak is. Ahogyan azt már korábban említettük, az ember kötelessége Istennek tetsző módon leélni az életét, azaz boldogságban és békességben élni ezen a világon. A próbának az a lényege, hogy Isten megteremtette a Sátánt is, aki a hit ellensége, a hit ellen küzdő negatív erő. Ahogyan azt Isten megemlítette a Koránban, az, ha valaki bogarat tesz az emberek fülébe, s gyanúsítgat minden alapot nélkülözve, elhintve ezzel a hitetlenség magját, vagy egyes emberek tetteit és kijelentéseit használja fel arra, hogy a közösségen belül ellentéteket szítson, a Sátán próbálkozása azzal, hogy letérítse a hívőket az egyenes útról, s eltérítse őket a vallástól és a jó erkölcst?l, s attól, hogy engedelmeskedjenek Isten parancsainak. Hogy ezt elérje, minden lehetséges eszközt felhasznál, és mindenféle csapdákat állít az embereknek. Az, hogy a Sátán az emberek ellensége a következő helyen van megemlítve a Koránban:

" Ó, ti, akik hívők lettetek! Lépjetek be teljesen a szilmbe (az iszlámba), és ne kövessétek a sátán nyomdokait! Bizony, ő nyilvánvaló ellenségetek." (Korán, 2:208)

A Sátán csapdáiba sohasem esnek azok, akik hívők, mert tudják, hogy hogyan lehet elkerülni azt, s így könnyen el is kerülik. Isten megmondta nekünk a Koránban, hogy a Sátán trükkjei nem fognak a hívőkön, s rájuk semmilyen hatással sincsenek. Ezt Isten a következő sorokban jelenti ki nekünk:

"És miután a dolog eldöntetett, a Sátán azt mondta: "Allah megígérte nektek az Igazság ígéretét. Én is ígéretet tettem nektek, de én megszegtem [azt] nektek. Nekem nem volt hatalmam fölöttetek. Én csak szólítottalak titeket, és ti meghallgattatok engem. Ne gyalázzatok hát! Gyalázzátok saját magatokat! Nem segíthetek nektek, és ti sem lehettek az én segítségemre. Bizony, én tagadom azt, hogy korábban [Allah mellé] társítottatok engem." A vétkeseknek fáj dalmas büntetés lesz az osztályrésze." (Korán, 14: 22)

A Sátán nem rendelkezik kényszerítő erővel, ellenben a hívő az, aki erőt tud szembeszegezni vele. Ez bizony nagy könnyebbség.

Egy másik Korán-idézet is említi, hogy a Sátánnak nincs kényszerítő ereje:

"Iblis pedig bizonyította, hogy igaz az ő vélekedése róluk. És követték őt, - kivéve a hívők egy csoportját. Pedig nem volt hatalma fölöttük. [Ez csupán azért történt], hogy megkülönböztessük azt, aki hisz a túlvilágban, attól, aki kétségben van felőle. Ate Urad minden dolog őrizője.?(Korán, 34:20-21)

Isten óriási előnyt biztosított az embernek: garantálta, hogy a Sátánnak nem lesz semmilyen hatása az emberre. A Sátan csak suttogja a gonoszságokat és az erkölcstelenségeket az ember fülébe, azonban nincs ereje az emberek fölött, és semmilyen konkrét erőt nem képesek alkalmazni annak érdekében, hogy az embereket rákényszerítsék arra, hogy meg is tegyék ezeket a gonosztetteket. A Sátán csapdái gyengék és könnyen észrevehetők. Az embernek nem kell túlságosan megerőltetnie magát ahhoz, hogy megszabaduljon a Sátán befolyásától. Bárki, aki csak egy kicsit is gon dolkodni tud, és nyitott szemmel jár a világban, az nem fog a Sátán nyomdokaiba lépni.

A Sátán a világi életet vonzónak és szépnek festi le. Azt is el tudja érni, hogy az embernek fiatal korában az a hamis képzete alakuljon ki, hogy az életének sohasem lesz vége, és bevonja őt az evilági élvezetekbe és szenvedélyekbe. Azonban egy értelmes és intelligens személy hamar rájön a csalárdságra, és a Sátán nem tud kifogni rajta. Az, aki tudja, hogy egy napon mindenki elkerülhetetlenül meg fog halni, hogy minden, ami vonzónak tűnt ezen a világon, - múlékony, és ha összevetjük a földi tökélelen és hiányos dolgokat a Paradicsommal, - már szerte is foszlik a Sátán csapdája.

Vagy, előfordulhat, hogy a Sátán önteltségre próbál rávenni vagy hiábavalóságokat sugdos. Ekkor arra kell gondolni, hogy mindenkiben akadnak hiányosságok is, és mindenki sebezhető, és ha meghalunk, testünk a föld alatt lesz, és ott oszlásnak fog indulni. Így már könnyen megszabadulhatunk attól, hogy a Sátán eszközévé váljunk gonoszabbnál gonoszabb körmönfont terveinek megvalósításában.

Nyilvánvaló, hogy csak az istenfélő emberek találnak menedéket Allahnál, hogy az, aki ily módon meg tudja magát szabadítani a Sátán fondorkodásaitól, az csakis mélyen hívő ember lehet, aki őszintén vágyik arra, hogy ne a Sátán befolyása alatt éljen, és akinek az a célja, hogy Isten megelégedését és kegyelmét elnyerje, és a Paradicsomba jusson. Ha valaki nem fél Istentől, és nem veti alá magát Neki, és nem törődik azzal, hogy Isten megelégedését elnyeri-e, vagy nem, annak nagyon könnyű lesz egyenesen a Sátán karjaiba sétálni. Isten azt mondja, hogy a Sátánnak nincs ereje az istenfélő emberek fölött:

"A hatalmadra!"- mondta amaz. "Bizony, mindannyiukat félrevezetem, - kivéve kiválasztott szolgáidat közöttük!" (Korán, 38:82-83)

Viszont, azoknak az embereknek a sorsa, akik válaszol nak a Sátán hívására, és barátkoznak vele, a következők szerint van leírva a Koránban:

"'Bizony, eltántorított engem az intéstől, miután az eljött hozzám!' A Sátán [mindig] cserbenhagyja az embert." (Korán, 25:29)

Összegzés

Mint ahogy minden más ember a világon, Ön is óráról órára, percről percre, másodpercről másodpercre egyre közelebb és közelebb lesz élete végéhez. Ez az elkerülhetetlen valóság. Egy napon az Ön élete is valahogyan végetér, és számot kell adnia Istennek minden cselekedetről, amit itt a Földön végzett.

Lehet, hogy Ön mostanáig távol állt a vallástól, mert nehézséget látott benne. Nem gyakorolta a Korán erkölcsét, és az is lehet, hogy sok bűnt követett el. Ám az a fontos, hogy ettől a pillanattól kezdve tanúsítson bűnbánatot Isten előtt és tegyen meg mindent, ami a legjobb a túlvilági élet szempontjából, és keresse a könnyebb utat. Isten engedelmével valósággá válik, hogy más és jobb élete lesz, mint ami van.

A "jó élet" kifejezés első hallásra furcsának hathat. A többség úgy gondolja, hogy a jó élet fogalmába olyan élet tartozik, amely aggódás, szomorúság, félelem és idegesség nélküli, és olyan, mint egy álom. A valóság azonban olyan, hogy ezt úgysem fogják elérni. Ilyen irreális világban akarnak élni azok, akik távol tartják magukat a vallástól.

Csak azok, akik a Kertekbe szeretnének kerülni, s ezért Isten megelégedését keresik, akik félik Istent, és alávetik magukat Isten parancsainak és tiltásainak, csak azok tapasztalhatják meg az életet a maga teljességében és érhetik el a boldogságot. Allah azt igérte a hívőknek:

"Aki jótettet cselekszik, lett légyen ő férfi, avagy nő, és [amellett még] hívő, azt bízvást jó életre fogjuk majd életre kelteni! És a fizetségüket a legjobb tetteik szerint fogjuk viszonozni." (Korán, 16:97)

Ahogy már erről volt szó, az a vallás, amit Isten adott az emberek számára, nagyon könnyű és nem igényel semmi fáradságot. Sőt, felszabadítja az embert az összes nehézségtől, bajtól és szenvedéstől az életben. Aki a vallás szerint él, sikereket ér el, és a legjobb mindenben, mert Isten védelme alatt áll, és - ahogy az a Koránban is meg van említve - a legjobb életet éli.

Ezért Önnek a legjobb, ugyanakkor a legkönnyebb életutat kell választania. Ilyen életutat könnyű elérni, ha a Korán erkölcse szerint él, mert a Korán Isten szava, azé, aki Önt teremtette, és mindent ezen a Földön. Ha félreteszi az eddig hallott tanításokat, amelyeken felnőtt, s azoknak az embereknek a hatását, akikkel egy társadalomban él, ha félreteszi az újságokat és kikapcsolja a TV-t, ösztönösen rögtön a vallás felé fordul, ami Isten szava, és gondoljon arra, hogy milyen könnyű a Korán tanításai szerint élni.

Ne felejtse el, hogy ha figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a vallás által nyerünk könnyebbséget az életünkben, s ha elfordulunk a vallás által nyújtott előnyöktől, akkor végtelen és váratlan fájdalmakban lesz részünk a Túlvilágon.