A Föld mérete és annak belsejében tapasztalható ideális arányok

Nemcsak a Föld Naptól mért távolsága, hanem a Föld forgási sebessége, mérete és összetétele is egyaránt fontos feltételek az élet kialakulása és fenntartása során.

Ha összehasonlítjuk a Földet a Merkúrral, (melynek tömege mindössze 8%-a a Földének) és a Jupiterrel, (amelynek tömege 318-szorosa a Földének), észrevehetjük, hogy a bolygók tömege széles skálán mozog. Nyilvánvaló, hogy a Föld tömegének pontos értékének létrejötte nem múlhatott a vak véletlenen.

Frank Press és Raymond Siever geológusok a bolygónk tulajdonságait vizsgálva a következőket írják:

"A Föld mérete pontosan olyan, mint amilyennek lennie kell - nem túl kicsi, mert akkor elvesztené a légkörét, mivel a gravitációja túl kicsi lenne ahhoz, hogy ne szökjenek ki a világűrbe a gázok, és nem is túl nagy, hogy túl sok gázt tartson vissza a légkörében, még a káros gázokat is."

A Föld tömegén kívül, a Föld belső felépítése is úgy van megtervezve, hogy az élet fenntartását szolgálja. Belső vasmagjának köszönhetően mágneses mezővel rendelkezik, ami az élet megőrzését szolgálja. Press és Siever a következőkre tér ki: "A Föld belseje egy hatalmas, de pontosan kiegyensúlyozott hőgeneráló gép, melynek fűtőanyaga a rádióaktivitás elvén működik. Amennyiben ez lassabban működne, sokkal lassabban mennének végbe a geológiai folyamatok. Ez esetben valószínűleg nem olvadt volna fel a cseppfolyós felszínen és nem süllyedt volna a Föld középpontjába, és a mágneses mező sem alakult volna ki soha. Ha viszont több rádióaktív fűtőanyag lett volna és gyorsabban működne ez a föld belsejében működő "gépezet", akkor a vulkáni gáz és por eltakarná a Napot, a légkör sűrűsége sokkal nagyobb lenne, és a felszínt minden nap erős földrengések ráznák, és vulkánkitörések szabdalnák."

A Press és Siever által leírt mágneses mező létfontosságú a túlélésünk szempontjából. A mágneses mezőt a Föld magja generálja, amely nehéz mágneses fémekből áll, mint például a vas és a nikkel. A Föld belső magja szilárd, melyet folyékony magréteg vesz körül. A külső, folyékony réteg és a belső szilárd mag különböző sebességgel forog a Föld belsejében. A két réteg közötti súrlódás okozza a mágneses mező kialakulását, melynek hatása a Föld atomszféráján túl messze is érezhető. Ez a mágneses mező az, amely megóvja a Földet a világűrből érkező veszélyektől. A halálos kozmikus sugárzás, amelyeket a csillagok bocsátanak ki, beleértve a Napot is, nem tudnak áthatolni a mágneses mező által képzett pajzson. Az úgynevezett Van Allen övek, melyek a Földtől több tízezer kilométernyire vannak, még több védelmet nyújtanak ezek ellen a halálos sugarak ellen. Néha a Föld a kozmikus sugárzás tömeges kitöréseinek van kitéve. kiszámították, hogy ezek a plazmafelhők 100 milliárd Hirosimában felrobbantott atombombának megfelelő energiával rendelkeznek, de csak 0,1%-uk jut át a Föld mágneses mezőjén és ezt a sugárzást a Föld légköre minden esetben elnyeli. Ahhoz, hogy ilyen mértékű mágneses mezőt előállítsunk, egymilliárd amper erősségű áramra lenne szükség, amely megközelíti az emberiség által a történelem folyamán összesen előállított elektromos energia mennyiségét.

Ha nem lenne a Földnek ez a mágneses mezőből álló pajzsa, a Földön lévő életet elpusztította volna a halálos kozmikus sugárzás, ha egyáltalán mutatkozott volna a legcsekélyebb esély is az élet létrejöttére. Azonban annak köszönhetően, hogy a Föld magja éppen a megfelelő tulajdonságokkal rendelkezik, mint ahogyan arra Press és Siever rámutat, a világ, amiben élünk, így van védve.

A Föld hőmérséklete szűk, de pontosan megfelelő határokon belül van

Frank Press és Raymond Siever a Föld felületén uralkodó hőmérséklet pontosan beállított mivoltát is elmagyarázza: "Az élet, amilyen formában mi azt ismerjük, szűk határokon belül mozgó hőmérsékleti viszonyok között lehetséges. Ez a hőmérsékleti tartomány az abszolút nulla fok és a Nap felszínének hőmérséklete közötti intervallum mindössze egy vagy két százaléknyi töredékét teszi ki."

E hőmérsékleti tartomány két szélső értéke közötti hőmérséklet megőrzése a Nap által kibocsátott hőmennyiségtől és a Nap-Föld közötti távolságtól egyaránt függ. Kiszámították, hogy ha a Nap által a Földre bocsátott energia csak 10%-kal kevesebb lenne, a Földet több méter vastagságú jégréteg borítaná. Ugyanígy, ha csak kicsivel több energia érné a Földet, az összes élőlény megsülne.

A Föld ideális hőmérséklete ugyanolyan sarkalatos pont, mint a hőmérséklet egyensúlyban lévő diffúziója, és ez az egyensúly különleges módon alakul ki. A Föld tengelyének hajlásszöge 23"27'. Ez megelőzi azt, hogy az Északi és Déli sarok között, az Egyenlítőnél a légkör túlságosan felhevüljön. Ha a Föld tengelyének nem lenne ekkora a hajlásszöge, akkor az Északi saroktól az Egyenlítő felé haladva, valamint a Déli saroktól az Egyenlítő felé haladva olyan nagyarányú hőmérséklet különbségeket tapasztalhatnánk, ami azt eredményezné, hogy a Föld teljesen lakhatatlan lenne.

A Föld tengely körüli forgása biztosítja a hőmennyiség egyenletes elosztását. A Föld 1 fordulatot tesz meg a tengelye körül 24 óra alatt. Emiatt a nappalok és az éjszakák elég gyorsan váltakoznak. Ebből következ?en a nappali és az éjszakai órák hőmérséklete közötti különbség viszonylag kicsi, ha a Merkúron tapasztaltakhoz viszonyítjuk, ahol egy nap hosszabb, mint egy földi év. Más szavakkal, a Merkúr tengely körüli forgása hosszabb időt vesz igénybe, mint a Nap körüli keringésének egy periódusa. A hőmérsékleti kilengések a merkúri nappal és a merkúri éjszaka között ezért meghaladják az 1000°C-ot.

A Föld alakja is segít abban, hogy a hőmérséklet eloszlása egyenletes legyen. Az Északi és Déli sarok és az Egyenlítő közötti hőmérsékletkülönbség körülbelül 100°C. Ha a Föld felszíne teljesen sima lenne, mint egy labda (hegyek és völgyek nélkül), akkor 1000 km/órás sebességű viharok tombolnának állandóan, végigpusztítva a Földet. Azonban a Föld felszínét hegyláncok és óceánok tarkítják, amelyek megakadályozzák az erős légáramlást. Ilyen hegylánc például a Kínában kezdődő kelettől nyugat felé húzódó Himalája. Ilyen az anatóliai Taurusz hegység, a Nyugat-Európai Alpok. Nyugaton az Atlanti-Óceán, keleten a Csendes-Óceán töri meg az erős szeleket, szélviharokat. Az Egyenlítő környékén képződő felesleges meleget elszállítják az óceán felől fújó szelek északra és délre. Ezek a szelek nagy szerepet játszanak a Földön tapasztalható hőmérséklet ingadozások kiegyenlítésében. A szelek azok, amelyek biztosítják a hőmérséklet fokozatosságának fenntartását úgy, hogy a hőmérséklet soha ne csússzon ki az adott határértékeken kívülre.

Léteznek különböző önszabályzó mechanizmusok, melyek részt vesznek a Föld éghajlatának alakításában. Ha egy bizonyos terület túlságos felhevülésnek van kitéve, ez a víz fokozott párolgásával jár együtt. Ekkor felhők keletkeznek az égen, melyek visszaverik a napsugarakat, és ez megakadályozza a felszíni hőmérséklet további emelkedését.

Sok egymástól független tényező játszik szerepet abban, hogy a hőmérséklet az életfeltételek biztosításához megfelelő szintű legyen. Ilyen tényező a Nap és a Föld távolsága, a Föld tengely körüli forgásának sebessége, a Föld tengelyének dőlési szöge és a fentiekben vázolt domborzati viszonyok kialakulása, nem is beszélve a hőelosztásról.

Azok, akik elvetik azt az elképzelést, hogy a Nap és a Föld közötti távolság szándékosan kialakított, azzal érvelnek, hogy rengeteg csillag létezik még a Világegyetemben, s vannak köztük olyanok is, amelyek kisebbek, és vannak olyanok is, amelyek nagyobbak, mint a Nap, s ugyanúgy rendelkeznek saját bolygórendszerrel. Ha egy csillag sokkal nagyobb, mint a Nap, akkor az élethez ideális körülmények a Föld-Nap között mért távolságtól nagyobb távolságban található bolygón következhetnek be. Például, ha egy olyan távol található bolygó, mint a Plutó, egy vörös óriás körül kering, ugyanolyan kellemes éghajlat alakulhat ki rajta, mint amilyet mi itt a Földön élvezünk.

Azonban ilyen feltételezett arányok kifundálásakor az álmodozó nem gondol arra, hogy különböző csillagok különböző sugárzást bocsátanak ki. Egy csillag tömege, melynek függvénye a felszínén kialakuló hőmérséklet, meghatározza az általa kisugárzott sugárzás hullámhosszát. Például a Nap felszíni hőmérséklete körülbelül 6000°C, ami lehetővé teszi az ultraibolya sugárzás, a látható fény és az infravörös sugárzás kibocsátását. Abban az esetben, ha a Nap tömege nagyobb lenne, a felszíni hőmérséklete is magasabb lenne.

Ez növelné a Nap sugárzásának energiaértékét, melynek eredményeképpen a halálos ultraibolya sugárzás nagysága is megnövekedne. Ez a dolog azt mutatja be, hogy egy életet támogató sugárzást kibocsátó csillag tömegének nagyon hasonlónak kell lennie a Napéhoz. Ezen kívül, ha van is olyan bolygója, amelyen a feltételek adottak az élet kialakulásához, annak a bolygónak pontosan olyan távolságra kell lennie az adott csillagtól, mint amekkora a Föld és a Nap távolsága. Más szavakkal, egy olyan bolygó, amely egy vörös óriás, egy kék óriás, vagy bármilyen más, a Naptól különböző tömegű csillag körül kering, nem képes arra, hogy olyan környezetet létesítsen, amely az életet fenntartja. Az egyetlen olyan energiaforrás, ami az életet fenn tudja tartani, egy olyan csillag, mint a Nap, és az egyetlen ideális távolság az a távolság, amely a Föld és a Nap között fennáll.

Abból, amit eddig elmondtunk, azt a következtetést lehet levonni, hogy a Földet és a Napot Isten teremtette, a legapróbb részletekig, abból a célból, hogy az ember élete számára a legtökéletesebb körülmények biztosítva legyenek. A Nap és a Föld közötti távolság a lehető legpontosabban és legtökéletesebben ki van mérve, ami egymaga csoda a több száz vagy több ezer csoda között, melyek részletekbe menően pontosan olyanok, amilyeneknek lenniük kell. Ennek a maga nemében csodálatos életfenntartó rendszernek a megértése mind a mai napig meghaladja az ember felfogóképességét. Lehetetlen az, hogy csupán a véletlen egybeesések eredménye lenne az, hogy az összes csillag és az összes bolygó csupán az érzéketlen atomok véletlenszerű összeszerveződésének eredménye legyen, s mindez úgy történjen, hogy minden atom ott van a maga helyén, s ezek véletlenszerűen, saját maguktól a viselkedésüket irányító törvények megalkotói legyenek, és ennek megfelelően fejlesztenék ki azt a rendszert, amelyben működni tudnak. Ezek a tökéletes rendszerek mind Isten egyedülálló teremtésének és mindenekfelett álló hatalmának bizonyítékai.

A légkört alkotó anyagok ideális arányai

A Föld légköre nem más, mint különböző gázok meghatározott arányú keveréke, (78% nitrogén, 21% oxigén, 1% széndioxid és más gázok, mint például az argon), különleges feltételek kombinációja által alakult ki és úgy van tervezve, hogy az élet fenntartását elősegítse.

Kezdjük az oxigénnel, amely a legfontosabb gáz, mert az élet, a legkisebb és legegyszerűbb egysejtű baktériumtól a komplex emberi lényekig az oxigéntől függ, mert sok olyan kémiai reakció megy végbe az oxigén segítségével, amely energiájukat termeli. Ezért van az, hogy folyamatosan lélegzünk. Érdekes, hogy az általunk belélegzett oxigén levegőben található százalékos aránya pontosan meghatározott. Ahogyan ezt Michael Denton mondja:

"Előfordulhatna-e az, hogy a levegő nagyobb arányban tartalmaz oxigént és az élet mégis fennmaradjon? Nem! Az oxigén nagyon nagy reakcióképességű elem. Még a most, jelen környezeti hőmérsékleti viszonyok között tapasztalható 21%-os százalékos aránya is a felső szintet súrolja, az élet fenntarthatósága tekintetében. A levegő oxigéntartalmának minden 1%-os növekedése esetén az erdőtüzek előfordulási valószínűsége 70%-kal növekedne."

James Lovelock brit biokémikus így magyarázza ezt a kritikus arányt:

"25 % felett pedig a jelenlegi földi vegetációnk nagy tűzvészek áldozata lenne, mely megsemmisítené a trópusi esőerdőket és a sarkköri tundrát egyaránt. A jelenlegi oxigénszint az az érték, amelynél a kockázat és a haszon egyensúlyban vannak."

A levegőben lévő oxigéntartalom százalékos arányát egy tökéletes körforgás idézi elő. Az állatok állandóan belélegzik az oxigént és kilélegzik a széndioxidot. A növények viszont éppen ellenkezőleg, a széndioxidot kötik meg, és életfenntartó oxigént bocsátanak ki. A növények minden nap több milliárd tonna oxigént bocsátanak a levegőbe még akkor is, ha bizonyos mennyiséget meg is kötnek éjszaka, amikor a fotoszintézis szünetel.

Ha a két életformában, az állati életformában és a növényi életformában ugyanaz a kémiai folyamat menne végbe, a Föld hamarosan élettelenné válna. Ha például mindkét életforma oxigént termelne, akkor a légkör rövid időn belül erősen gyullasztó tulajdonságokat venne fel, és a legkisebb szikra is nagy kiterjedésű tüzeket eredményezne. A szárazföld legnagyobb részén tűzvészek tombolnának. Másrészről, ha mindkét életforma széndioxidot termelne, akkor az oxigén a levegőből gyorsan elfogyna, és minden lélegző élőlény megfulladna.

Azonban Isten olyan tökéletes egyensúlyt teremtett az életformák között, hogy az oxigén aránya a levegőben állandó, és olyan egyedülálló értéket vett fel, amely alkalmas az élet fenntartásához. Amint azt már említettük, Lovelock szerint "...ez az az arány, ahol a kockázat és a haszon csodálatos egyensúlyban vannak".

A légkört alkotó gázok keveréke egyensúlyban van, és ideális mennyiségben fordul elő. Még a széndioxid is, amelyet egyáltalán nem használunk fel testünk felépítéséhez, még az is nagyon fontos anyag, mert megakadályozza azt, hogy a Nap infravörös sugarainak egy része, melyeket a Föld visszaver, kiszökjön a világűrbe, és ez okozza a hő visszatartást. A Földön a biológiai és a tektonikus folyamatok azok, amelyek megőrzik a légkörben található, az élet fenntartásához nélkülözhetetlen gázok egyensúlyát évmilliókon keresztül. Van még egy másik tény, ami ezt a makulátlan rendet teremtő Isten létezését bizonyítja.

Kiszámították, hogy a légkörben található széndioxid mennyisége a Föld felszínének átlaghőmérsékletét 35°C-kal növeli. Ez azt jelenti, hogy ha nem volna légköri széndioxid, akkor a Föld átlaghőmérséklete -21°C lenne, a jelenleg tapasztalt 14°C helyett. Ez esetben minden óceán befagyna és a legtöbb életforma kipusztulna.

A levegő sűrűsége

A levegő sűrűsége ideális a légzéshez, s ez is egy a légkör pontosan meghatározott és tökéletes tulajdonságai közül. A légnyomás értéke a Földön 760 higanymilliméter, sűrűsége, viszkozitása (belső súrlódása) pedig - tengerszintnél - 50-szer nagyobb a vízénél. Ezek az értékek lényegtelennek tűnhetnek, azonban mégis elengedhetetlenek az emberi életet fenntartó feltételek közül, mert, ahogyan azt Michael Denton mondja, "A légkör összes összetevőinek arányszáma és azok főbb tulajdonságai - sűrűsége, viszkozitása és nyomása stb. nagyon hasonló kell legyen ahhoz, amit tapasztalunk, főleg, ha a levegő felhasználásával légzést végző szervezetek szemszögéből vizsgáljuk".

Amikor lélegzünk, tüdőnk energiát használ fel annak érdekében, hogy pumpálhassa a levegőt ki és be. Mint ahogyan az anyag minden formája, a levegő is ellenáll a mozgásnak. Azonban a levegőben található gázok tulajdonságainak köszönhetően ez az ellenállás elég kicsi, s ezért a tüdőnek nincs nehéz dolga akkor, amikor lélegzik. Ha ez az ellenállás nagyobb lenne, akkor tüdőnknek minden egyes légvétellel meg kellene küzdenie. Egy kísérlettel a fentieket könnyen bizonyíthatjuk: Könnyebb egy fecskendőbe vizet felszívni, mint mézet, mert a méz kevésbé folyékony és a sűrűsége nagyobb.

Ha a levegő sűrűségi, viszkozitási vagy nyomásviszonyaiban tapasztalt értéke csak egy tört értékkel is megváltozna, olyan nehéz lenne lélegezni, mint ahogyan egy fecskendőbe mézet felszívni. Lehetne vitatkozni például, hogy jó-jó, de ha a fecskendő tűjének átmérőjét megnöveljük, akkor könnyebb a mézet is felszívni, s ennek analógiájára mondhatjuk azt, hogy mi lenne, ha a tüdőnkben lévő légutak átmérőjét is megnövelnénk. Még ha meg is tehetnénk ezt a hajszálerekkel a tüdőben, az eredmény az lenne, hogy csökkenne az a terület, amely rendelkezésre áll a levegő és a véráram találkozására. Ekkor kevesebb oxigén cserélődne széndioxidra ugyanannyi idő alatt, és a test légzési szükségleteit így nem lehetne kielégíteni. A levegő, amelyet belélegzünk, éppen az ideális sűrűségi tulajdonságokkal rendelkezik, s a viszkozitása és nyomása is a lehető legideálisabb értéket vette fel.

Ebben a tárgyban Michael Denton professzor a következőket állapítja meg: "Világos, hogy ha a levegőt jellemző tulajdonságok, a viszkozitás és a sűrűség közül bármelyik is sokkal nagyobb lenne, akkor a levegő ellenállása akkora lenne, hogy lehetetlen lenne olyan légző rendszert tervezni, amely alkalmas lenne arra, hogy elegendő oxigént szállítson a metabolikusan aktív - levegővel légző - élőlények légző rendszerébe. Abban az esetben, ha számba vesszük azokat az értékeket, amelyeket a légköri nyomás felvehet, valamint az összes lehetséges arányszámot a levegő oxigéntartalmára vonatkozóan, világossá válik, hogy a feltételeknek csak egy kis intervalluma az, ami megengedhet? az élet létezése szempontjából."

Az biztos, hogy óriási jelentőséggel bír az, hogy a levegő tulajdonságait érintő néhány fontos feltétel éppen megfelelő a világűr egy kis zugában, s hogy kialakulhatott az összes létező levegő közül az életünk szempontjából a legmegfelelőbb levegő.

A légkör tulajdonságai nemcsak a légzés szempontjából megfelelőek, hanem a bolygó kék színéért is felelősek. Amennyiben a nyomás a mostaninak az egyötödére csökkenne, a szárazföldekről és a tengerekből a víz megdöbbentő gyorsasággal párologna el. Ha nagyobb lenne a légkör páratartalma, a globális üvegházhatás miatt megnövekedne a bolygó átlagos hőmérséklete. Akkor viszont, ha a légköri nyomás a duplájára emelkedne, a légkör páratartalma radikálisan csökkenne, aminek következtében a Föld szárazföldjeinek nagy részén sivatagi viszonyok uralkodnának.

Azonban a fenti lehetőségek egyike sem következett be, mivel Isten a Földet, a Naprendszert és a Világegyetemet teljes tökéletességgel teremtette. Úgy teremtette meg az egész Földet, hogy minden olyan legyen, hogy az élet feltételei biztosítva legyenek. Ezt a tökéletes teremtést Isten a Koránban nyilatkoztatta ki, és arra kér bennünket, hogy e példák alapján fogadjuk el az Ő teremtését.

A látható fény csodája

Nem egyforma sugárzást bocsát ki minden csillag, és más fényforrás az Univerzumban. A sugárzást a hullámhossz alapján osztályozzuk. A sugárzás különböző fajtái széles spektrumot fognak át, kezdve a legrövidebb hullámhosszú sugárzással, amelyet gamma sugárzásnak neveznek, a leghosszabb hullámhosszú sugárzásig, amelyet rádió sugárzásnak nevezünk. A legkisebb és a legnagyobb hullámhosszú sugárzás hullámhossza közötti különbség 10²⁵ (tízszer milliárdszor milliárdszor milliárd). Csodálatosképpen a Nap sugárzásának a legnagyobb része e széles spektrumnak éppen abba a szűk tartományba tartozik, amely az élet fenntartását szolgálja.

E spektrum szélességéről akkor alkothatunk fogalmat, ha belegondolunk abba, hogy a legkisebb hullámhossz 10²⁵-szer kisebb, mint a leghosszabb hullámhossz. Ahhoz, hogy képzeletünk átfogja a spektrumszélesség terjedelmét, egy hasonlatra van szükségünk: Négy és fél milliárd év telt el a Föld teremtése óta, s ezt, ha másodpercekre váltjuk át, akkor 10¹⁷ másodpercet kapunk. Ha egyesével akarunk 10²⁵-ig számolni, ez - ha éjjel-nappal, szünet nélkül egyfolytában számolnánk, 100 milliószor hosszabb ideig tartana, mint a Föld kora. Ha 10²⁵ kártyát raknánk egymás tetejére, magunk mögött tudhatnánk az egész Tejútrendszert, és körülbelül a ma ismert Univerzum felénél kellene megállnunk.

E széles spektrumú sugárzások behálózzák az Univerzumot, azonban érdekes módon a Nap sugárzása, ha a hullámhosszokat tekintjük e széles spektrumnak csak egy kis sávját foglalja el. A Nap sugárzásának a 70%-a 0.3 és

1.5 mikronos hullámhossz közé esik. E szűk sávszélességbe esik a fény három fajtája, a látható fény, az infravörös sugárzás és az ultraviola sugárzás.

E három fényfajta csupán egy kis, de jelentőségében nagy része a teljes sugárzási spektrumnak. Szemléltetésképpen azt mondhatnánk, hogy e három fényfajta, ha az előbbi hullámhossz szerinti felosztást vesszük alapul, csupán egyetlen kártyát tenne ki a 10²⁵ kártyából. Miért van az, hogy a Nap sugárzása az összes fajta sugárzás közül e szűk sávszélességű tartományra esik?

Az e kérdésre adott válasz nagyon fontos számunkra: Ide tartoznak azok a sugárzásfajták, amelyek a Földön élő élőlények életének szempontjából fontosak.

Feltettük ezt a kérdést egy angol fizikusnak, Ian Campbellnek, aki az Energia és légkör című munkájában így ír erről: "Ha megfigyeljük a Napról és más csillagokról érkező sugárzást, úgy találjuk, hogy az elektromágneses spektrumnak csak egy keskeny sávját foglalja el, amely pontosan azokat a sugárzásfajtákat foglalja magába, amelyek az élet fenntartásához nélkülözhetetlenek, s ez igazán figyelemreméltó jelenség. Hozzátenném, hogy ez nemcsak figyelemreméltó, hanem egyenesen lenyűgöző."

Különleges kapcsolat a napfény és a fotoszintézis között

A növényekben olyan folyamatok mennek végbe, amelyeket nem a csúcstechnológiával rendelkező tudósok találtak fel vegykonyhájukban, ha egyáltalán képesek lennének hasonlóra. A növények saját táplálékukat a fotoszintézis nevű folyamattal állítják elő, melynek során napfényt használnak fel. E folyamat végbemenetelének elsődleges feltétele, hogy megfelelő mennyiségű napfény érje a növényt.

A növény sejtjeiben lévő fényérzékeny klorofill molekulák azok, amelyek lehetővé teszik a fotoszintézist. Azonban a klorofill csak bizonyos hullámhosszú fényt tud felhasználni, és az a fény, amit a Nap kibocsát, éppen megfelel erre a célra. A legérdekesebb dolog az, hogy a 10²⁵ féle hullámhosszal rendelkező sugárzás közül egy az, ami ennek a célnak megfelel.

Az, hogy a napfény pontosan az a fény, ami biztosítja a fotoszintézis zavartalanságát a magas szintű tervezés tényének legfényesebb bizonyítéka. George Greenstein amerikai csillagász A szimbiotikus Univerzum című művében a következőket írja: "A klorofill molekula végzi a fotoszintézist. A fotoszintézis megkezdéséhez a klorofill molekulának fényt kell kapnia. Ahhoz, hogy a folyamat végbemenjen, a fénynek bizonyos színűnek kell lennie. Ha nem megfelelő a fény színe, a folyamat nem megy végbe.

Ha egy jó hasonlatot szeretnénk felhozni, gondoljunk egy TV készülékre. Ahhoz, hogy egy adott csatornát fogni tudjunk, pontosan rá kell hangolni a készüléket. Ha a ráhangolás nem történik meg, a készülék nem veszi az adást. Ugyanez történik a fotoszintézisnél is. Ha a Napot tekintjük az adásközvetítő állomásnak, a klorofill molekulát magához a TV-készülékhez hasonlíthatjuk. Ha a klorofill molekula és a Nap nem lennének egymásra hangolva szín szerint is, a fotoszintézis nem menne végbe. Ahogy láthatjuk, a Nap színe pontosan megfelelő."

Azok a tudósok, akik a növények életműködéseinek ezt az aspektusát csupán felszínesen vizsgálják, azt az érvet tudják felhozni, hogy ha a napfény más tulajdonságokkal rendelkezne, a növények bizonyára tudnának alkalmazkodni azokhoz a körülményekhez is. Azonban ez teljes bizonyossággal lehetetlen. George Greenstein elismerte ezt a tényt, habár ő az evolúció híve: "Azt gondolhatnánk, hogy bizonyos fokú alkalmazkodás lehetséges lenne, azaz a növény tudna alkalmazkodni ahhoz, ha a napfény más tulajdonságokkal rendelkezne. Elvégre, ha a Napnak más hőmérséklete lenne, nem alakulhatott volna ki egy másfajta molekula, amely úgy van beállítva, hogy másfajta színű fényt nyeljen el? Erre a kérdésre a leghatározottabban nemmel kell válaszolni, mivel széles határok között mondva, minden molekula a saját színéhez hasonló színű fényt tud elnyelni. Fénnyel való gerjesztéskor a fényelnyelés során a molekulák elektronjai magasabb energetikai állapotba kerülnek, s nem mindegy, hogy milyen ez a molekula. Ezen kívül, mivel a fény fotonokból áll, mely nem más, mint energiacsomagok sorozata, és az olyan energiacsomagokat, amelyek nem megfelelő fényt tartalmaznak, a molekula el sem tud nyelni. Látható, hogy az asztrofizika és az anyagok molekuláris szintje között csodálatra méltó összehangoltság tapasztalható. Ha ez az összehangoltság nem létezne, nem létezne élet sem."

Összegzésképpen, Greenstein azt mondja, hogy egy növénynek a fotoszintézis lefolytatásához pontosan olyan sávszélességű fényre van szüksége, amelyet a Nap sugarai tökéletesen kielégítenek. Greenstein megállapítja, hogy a csillagok fizikai tulajdonságai és a molekulák közötti harmónia annyira rendkívüli jelenség, amelyet nem lehet csupán véletlen egybeesésekkel magyarázni. Az a tény, hogy a Nap pontosan olyan hullámhosszal rendelkező sugarakat bocsát ki, ami egy a 10²⁵ más, lehetséges hullámhosszból, és hogy a Földön található komplex molekulák pontosan az ilyen hullámhosszal rendelkező fényt tudják elnyelni, a legnyilvánvalóbban bizonyítja azt, hogy ez a harmónia szándékosan, Isten által lett megteremtve.

A napfény és a szem közötti különleges harmónia

Az elektromágneses spektrum összes hullámhosszú sugárzásai közül csak az úgynevezett látható fény olyan, amely a biológiai látást lehetővé teszi. A Nap által kibocsátott sugárzás nagy része ebbe az intervallumba esik.

Ahhoz, hogy lássunk, a retina sejtjeinek fényérzékenyeknek kell lenniük, más szavakkal képeseknek kell lenniük arra, hogy jelezzék a fény (a fotonok) jelenlétét. Ehhez az kell, hogy a látható fény fotonjai valóban láthatóak legyenek, azaz ne legyenek se túl gyengék, se túl erősek, mert a túl gyenge fényt a retina nem képes észlelni, a túl erős fény pedig roncsoló hatású. A szem nagyságának változtatása semmilyen kihatással nincs a látás folyamatára, mert itt a látósejtek mérete és a közöttük megfigyelhető összerendezettség és a fotonokat hordozó fény hullámhossza közötti harmónia az, ami nagy jelentűség?.

Mint tudjuk, a szerves molekulák, az élő sejtstruktúrák építőkövei a szénatomok különböző kombinációinak a változatossága által jöttek létre. A látó sejtek, csak a látható fény jelenlétének kimutatására szolgálnak. Ebből kifolyólag, az élőlények szeme csak a Nap által kibocsátott fényt tudja észlelni. Ezek azok a tényezők, amelyeknek együttes létrejötte - feltétele a látás jelenségének. Isten úgy teremtette a két szemet, hogy az ő általa megteremtett Nap pontosan meghatározott hullámhosszú fényét felfoghassa, láthassa.

Michael Denton professzor részletekbe menően vizsgálta ezt a jelenséget, és írt is egy könyvet erről A Természet célirányossága címmel. Azt a következtetést vonja le, hogy egy élőlény szeme csak olyan látást tud produkálni, amely a látható fény tartományát dolgozza fel. Semmilyen más, elméletileg elképzelhető, s a szem megtervezését célzó terv sem alkalmas arra, hogy a látható fénytől eltérő hullámhosszú sugárzás láthatóvá váljon a szem számára.

Az ultraviola és a röntgensugár, valamint a gamma sugárzás túl nagy energiájú és roncsoló hatású. Az infravörös fény és a rádióhullámok túl gyengék ahhoz, hogy felfoghatók legyenek, mert túl kevés energiával bírnak ahhoz, hogy az anyaggal kölcsönhatásba lépjenek. Úgy tűnik, hogy több különböző ok miatt az elektromágneses spektrum látható tartománya az egyetlen tartomány, amely a legjobban megfelel a biológiai látás jelenségének kiváltásához, és még a csúcstechnológiát képviselő kamera is tervezésében és méreteiben az emberi szem paramétereit hordozza.

Mindent összevetve mindez arra enged következtetni, hogy a Nap előre megtervezetten meghatározott sávszélességű (1 a 10²⁵-ből), sugárzást bocsát ki, mely által hőforrásként szolgál, biztosítja a feltételeket különböző életformák fenntartásához szükséges biológiai funkciókhoz, lehetővé teszi a fotoszintézist, és lehetővé teszi a látást az élőlények számára a Földön. E sérülékeny egyensúly létrejötte bizonyára nem a szeszélyes véletlen vagy véletlenszerű egybeesés eredményeképpen jött létre. Mindezt Isten teremtette, az Egek és a Föld Teremtője, és valamennyi dolognak a Teremtője, ami az Egek és a Föld között van. Minden részlet csodás események láncolatával szembesít bennünket, mely Teremtőnknek a végtelen hatalmát tükrözi, aki mindent teremtett.

A légkör különleges összetétele

Mint azt a fentiekben láttuk, a Nap sugárzása pont olyanra lett tervezve, hogy támogassa az élet fenntartását, ám van még egy tényező, amely a megfelelő kombinációjú és arányú sugárzási spektrumot engedi át, és ez a légkör.

Mielőtt bármilyen sugárzás elérné a Föld felszínét, először a légkörön kell keresztüljutnia. Ha a légkör nem olyan összetételű lenne, mint amilyen, nem tudná megszűrni a sugárzást, s ekkor nemcsak a hasznos sugarak hatolnának át rajta.

A légkörnek nemcsak az a csodálatos tulajdonsága van, hogy keresztülengedi magán a sugárzást, hanem azt a csodálatos tulajdonságot is magáénak mondhatja, hogy csak a hasznos sugárzás tud áthatolni rajta. Csak a látható fény és az infravörös hullámok mehetnek át a légkörünkön, ám a légkör megálljt parancsol minden egyéb olyan kozmikus sugárzásnak, amely a halálunkat okozhatná. Ily módon a légkör életbevágóan fontos szerepet tölt be, mert védelmet nyújt a Földet fenyegető olyan kozmikus sugárzás ellen, amelynek a forrása nem a Nap. Denton professzor ezt így magyarázza: "A légkört alkotó gázok azonnal elnyelik azokat az elektromágneses hullámokat, amelyek közel esnek a látható fény és az infravörös sugárzás hullámhosszához. A teljes elektromágneses sugárzási spektrumnak - a rádiósugaraktól a gammasugarakig - csak rendkívül szűk tartománya - a látható fény és az infravörös sugárzáshoz közel eső sugárzás - hatolhat át a légkörön. Gyakorlatilag sem a gamma sugárzás, sem a röntgensugárzás, sem pedig a hosszú hullámhossz-tartományú infravörös, sem pedig a mikrohullámú sugárzás nem képes elérni a Föld felszínét!"

Lehetetlen nem meglátni a részletes kidolgozottságot a tervezésben. A 10²⁵ különböző lehetséges hosszúságú hullámhosszal rendelkező sugárzás közül a Nap éppen azt a sugárzást bocsátja ki, amely hasznos a számunkra, s a légkör is csak ezt a fajta sugárzást engedi át. (A Nap által kibocsátott kevés ultraibolya sugárzásnak a légkörön való áthatolásának az ózonréteg vet gátat.)

Érdekes, hogy ugyanúgy, ahogy a légkör, a víz is rendelkezik sugárzást szűrő tulajdonságokkal. Rajta is csak a látható fény tud áthatolni. Az infravörös sugárzás (a hőenergia) több kilométernyi levegőrétegen képes áthatolni, de csak néhány milliméter vastagságú vízréteg az, amin keresztül áthatol. Ezért a világ tengerei felszínének felső néhány milliméterét a Nap sugárzása melegíti. Ez a felszíni réteg magába szívja a meleget, majd ez a hő lassan az alsóbb rétegek felé áramlik, melynek eredményeképpen a világ tengereinek hőmérséklete megközelítően azonos, és ezáltal lehetővé válik a víz alatti élet feltételeinek kialakulása.

Minden káros vagy halálos sugárzást megszűr ez a tökéletes szűrő rendszer, mely csak a hasznos sugarakat engedi magán keresztül.

Ezek a tények nagyon fontosak. A fény bármely fizikai tulajdonságát vizsgáljuk is, azt látjuk, hogy minden tulajdonsága olyan, amely az életet lehetővé teszi. Az Encyclopedia Britannica erről a kivételes rendszerről így ír: "Figyelembe véve a látható fény fontosságát a földi élet minden szempontjából, az ember nem tud szabadulni attól az áhítattól, amely elfogja akkor, amikor azt szemléli, hogy a sugárzási spektrumnak milyen szűk intervallumát engedi át a légkör, s a sugárzási spektrumnak milyen szűk intervallumát engedi át a víz."

A víz és a levegő fényáteresztő képessége csodálatos jelenség, és úgy van mindkettő megtervezve, hogy ez a szelektív sugárzást áteresztő képesség is az életet támogassa. Meglepő, hogy némelyek ezt a hibátlan tervezést véletlennek tartják, és úgy gondolják, hogy a levegő és a víz saját maguk határozzák meg és szabályozzák a sugárzás-áteresztő képességük szintjét és mikéntjét. A helyzet azonban az, hogy sem a víz, sem a levegő, sem más anyag, sem pedig egyéb értelemmel nem rendelkező lény nem tud ilyen rendszereket alkotni. Hibás, vagy véletlen egybeesésen alapuló események vagy ellenőrizetlen fejlődési folyamatok nem hozhatnak létre olyan pontos számításokat, melyek alapján az élőlények és az élettelen dolgok összefüggő, harmonikus egységet alkotnak.

A hibátlan tervezés, az egyensúly, és a rend, amely nyilvánvalóan megjelenik a Világegyetemben, amelyben élünk, ugyanolyan, mint minden fizikai törvény. Az emberiség több százezer éven keresztül létezett úgy, hogy nem volt tudomása erről a csodálatos rendszerről, és alig kezdett hozzá a Világegyetem nagyszerűségének tanulmányozásához. Az ember felfogóképességét - habár ő az egyedüli intelligens lény a Földön - felülmúlják ezek a csodák, amelyek mind nyilvánvalóan bizonyítják a Teremtő létezését.

Valóban meglepő, hogy vannak olyan emberek, akik nem vesznek tudomást Isten létezéséről a maga teljes valóságában és nagyszerűségében. Nem fogadják el Isten végtelen bölcsességét és tudását, és nem értik azt sem, hogy Isten irányít mindent, és Ő az, aki mindent meg tud teremteni és újra tud teremteni.

 

 

 

Készült Harun Yahya Csodás események láncolata c. könyve alapján